WINE TOURIST MAGAZINE

2016.04.08. 11:19

ÁPRILISTÓL MEGHÓDÍTJUK AMERIKÁT! ..ÉS NEM CSAK AMERIKÁT, HANEM AZ ANGOL NYELVTERÜLETEKET. TE IS! TI IS! HISZEN VELETEK EGYÜTT INDULUNK!

A magyar borvidékek amerikai turnéja fotókon keresztül a WINE TOURIST MAGAZINE-ban! Áprilistól rendszeresen!

 

winetouristmagazine.jpg

 

Izgalmas felkérést kaptam, aminek nagyon szívesen teszek eleget, mert mindig is szívügyem volt a magyar bor, a magyar bor élete, története s mindazoké, akik ezeket a borokat megalkotják.

Ennek ellenére szinte minden borbemutatómon el szoktam mondani, hogy a magyar bor csak Magyarországon világhírű.

Mint tudjuk, ennek sok oka van.  Első körben a kommunista érában kiirtott és tömegtermelésre átállított szőlőgazdálkodás igen nagy mértékben rombolta le a magyar bor értékét, hírét és hozzá kell tennünk, hogy sajnos, jogosan..   azok az ipari mértékben előállított, futóhomokra telepített szerencsétlen, gyökértelen szőlőkből cukorral turbósított "aszúk", bikavérek, hárslevelűk valóban inkább a szégyen, semmint a bor kategóriájába tartoztak, de a 'nagytestvér", a Szovjetunió cipőtalpból főzött vodkán szocializálódott elvtársi közössége mindent alkoholos jellegű terméket felszippantott, minőségi kritérium nélkül.

 

20160327_114409_20160329134923422.jpg

 

A rendszerváltás itt is elhozta végül a fejlődés lehetőségét, de tudjuk a szőlő nem az a terület, ahol elültetem és már folyik is a tőkéről a minőségi lőre, hosszú évek kellenek ahhoz is, hogy egyáltalán termőre forduljon..  de ez a hosszú idő még mindig nem elég, hogy elfelejtessük azokat a borzalmakat, amikkel majd negyven évig elárasztottuk a piacot...  ráadásul egy olyan közegben kell csatasorba állnunk, ahol a többi ország több száz éves töretlen fejlődéssel indul velünk szemben, ahol 60, 80, 100 éves tőkékről szüretelnek, ahol nem voltak kitéve a politika ostoba döntéseinek, ahol szövetkezetekben, együtt húzzák előre a szekeret..

Ám ahogy a szőlők cseperedtek, úgy tanultak bele az újkori borászok is a szakma igazi rejtelmeibe, mostanság pedig már a másodgenerációs borászok, borászpalánták abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy külföldön tanulhatják el a szakma csínját-bínját, szélesíthetik a látókörüket és közben már olyan szőlővel dolgozhatnak, melyek húsz- huszonöt év alatt szépen kigyökeresedtek.

 

antik.jpg

 

Lassan, de biztosan, apró lépésekkel, de haladunk előre. Már ott vannak a magyar borok a top gasztronómiában, már megtalálható egy-egy tétel a Michelin-csillagos helyeken, már egyre többször jutnak el a borok, borászok nemzetközi kiállításokra és egyre többször tekintenek elkerekedett szemekkel, pozitív bírálattal fel azok, akik beledugták ezeken a kiállításokon a magyar borral töltött poharakba az orrukat.

Amerikában (igen, tudom, tudom, pfúúúj, Újvilág! :D ) is egyre nagyobb kultusza van a bornak. Mostanság amolyan második hulláma indult el a borélvezetnek, de már nem szűkül a palackokra, ma már sokkal többet szeretnének tudni az emberek annál, minthogy mennyi a savtartalma és hogy milyen volt a borász inge aznap, amikor préselték a szőlőt.

 

20160328_115642_richtone_hdr_20160329135558354.jpg

 

Igazi borturizmus vette kezdetét. Már nem egy palack mellett ücsörögve akarnak egy étteremben hallani történeteket,  már a részeivé akarnak válni!  Be akarják szippantani a dombok friss levegőjét, ki akarnak szabadulni a városból, gumicsizmát akarnak, a vidék romantikáját..  hordót, termésköves épületet, vasvillát, közelről látni egy prést, egy tartályt és élményeket akarnak,  ízeket, illatokat, tehéntrágyaszagot.

Úgy lepték el a Napa-völgyet, mint eső előtt a hangyák..  már bejárták minden szegletét..  főiskola előtt mostanság nem Velencébe és Párizsba küldik a kölköket, hanem Toscana és Bordeaux az úticél.

De már unják..  mert szép, szép, de azt már látta mindenki..   apa és anya is..  valami más kell.. nekik és a kölyköknek is..  valami még romantikusabb.. valami vadabb..  valami izgalmas, sosem látott, valami borzongató..

 

20160328_121855_lls_20160329135634438.jpg

 

..és így találtak meg bennünket.

 

Így talált meg engem az amerikai Wine Tourist Magazin ( http://www.winetouristmagazine.com/ ), akik látták az Instagramon a magyar borokról, borvidékekről, gasztronómiáról, borászokról készült/készülő képeimet és felkértek az együttműködésre.

Ezentúl minden hónapban hat képem jelenik meg Magyarország boros szépségeiről, eldugott pincék titkairól, palackokról, emberekről, történetekről, melyeket a képek mellett pár mondatos kísérőszöveggel színesítek, ezzel is hirdetve hazánk büszkeségeit.. mert bárhova is vitt, visz a sors, ennél szebb, mint ahova születtünk, úgysem lesz soha.

..és úgy gondolom, van annyi és olyan csodánk, amiért érdemes, amiért jönni kell, amit itt kell megtapasztalni, látni, enni, inni, megérinteni, megélni..  hogy megérezzenek valamit abból, ami a miénk.

 

20160328_121433_richtone_hdr.jpg

 

Ízelítőnek megosztok itt is pár fotót, köztük azokat is, amik az első számba bekerültek már..  rólunk. Rólatok.

További képekért keressétek az Instagram oldalamat:

https://www.instagram.com/szollosihajni/

20160327_132004.jpg

 

 

20160129_130043_richtone_hdr.jpg

 

20160318_201334.jpg

20160328_122227_richtone_hdr.jpg

 

20160318_210502_richtone_hdr.jpg

 

 

 

20160406_145236_richtone_hdr.jpg

 

20160327_114859.jpg

20160327_114723.jpg

 

20160328_123628_richtone_hdr_20160328135010124.jpg

 

20160327_132327.jpg

 

Ha nektek is van tippetek, javaslatotok, kérésetek, hogy kit, mit és merre, osszátok meg velem!

bortabor@gmail.com

 

Ha úgy gondoljátok, más is örülne a jó hírnek, ha már is szívesen nézné/látná ezeket a képeket, kérlek, osszátok meg a bejegyzést!  Köszönöm!

 

Szöllősi Hajni

 

Vagy mégsem?

 

Úgy tűnik, idén ismét hatalmas érdeklődés övezi - az immár hatodik alkalommal megrendezésre kerülő- VinCE-t, méltán népszerű úgy a hazai, mint a külföldi borrajongók, borértők között.

Épp az előbb jelezték, hogy péntekre megteltek, egy darab jegyük sincs, a szombat is olyan, hogy már csak azok csúsznak át, akik nagyon loholnak, de vasárnapra még lehet jegyet szerezni és higgyétek el, érdemes is!

 

Hogy miért?

 

Íme, egy kis ízelítő a vasárnapi csemegékből:

 

A világ legszebb reggelije – 10 méthode traditionelle pezsgő extrákkal
Vasárnap, 9.30–11.00, Mesterkurzusterem


Előadók: Essi Avellan MW, Frédéric Panaïotis, Christian Forget, Antonio Alvarez, Stefano Gava, Garamvári Vencel, Márkus György, Romsics László


Nem egy pezsgőmestert / pezsgőszakértőt ültetünk a pulpitusra, hanem mindjárt tízet! Mindannyian azt kapták feladatként, hogy mutassanak valami különlegeset. Lesz champagne, cava, olasz pezsgő, crémant és persze a hazai méthode traditionnelle-ek közül is kóstolhatunk! A panelben ott ül majd Essi Avellan MW, a világ talán legelismertebb női pezsgőszakértője, ő is megmutatja kedvenc pezsgőjét. Az előadáson a város talán legfinomabb macaronját is kóstolhatjuk a Chez Dodo jóvoltából!

 

champmac.jpg

 

(Fotó: internet)

 

Na és a varázslatos Provence!?

Provence visszanyeri lelkét – új trend / Vasárnap, 11.30–13.00, Mesterkurzusterem

Előadó: Louise Sydbeck MW


Louise Sydbeck MW nizzai luxusjachtoknak ad el borokat, tudja, „milyen boron él” egyik-másik filmsztár vagy mágnás. Most egy olyan oldalát mutatja meg Provence-nak, ami sokkal több a halvány, „kommersz” rozéknál. Szó lesz az egyre terjedő prémium rozék trendjéről – ott lesz a világ legdrágább rozéja is –, de kóstolhatunk gondosan elkészített, a terroirt tükröző provence-i fehér- és vörösborokat is!

 

cheese-wine-and-grapes-in-provence-desktop-wallpaper.jpg

 

(Fotó: internet)

 

De lesz ott még Syrah/Shiraz "vetélkedő", bemutatásra kerül egy angol pezsgő (say what?), lesz olasz pezsgő is annak, aki a mediterrán tájak étkeit, italait kedveli, bemutatkozik Azerbajdzsán és még annyi, annyi minden, hogy ide sem fér!

 

Részleteket ezen a linken találsz, időpontokkal, előadókkal, minden pontos, fontos információval:

http://vincebudapest.hu/mesterkurzusok-workshopok/

 

Ezen kívül is tartogat még a vasárnap meglepetéseket, íme az órarend:

 

vince_orarend_vasarnap_2015.jpg

 

Siessetek, le ne maradjatok!

 

 

Remélem, ott találkozunk!

 

Szöllősi Hajni

Az év ezen szakában is egymást követik a rendezvények, egyik a másik után, a lelkes borrajongó csak kapkodja a fejét, hogy hova is induljon, "mibe dugja az orrát", hol kóstoljon. Különböző színvonalú fesztiválok, különböző színvonalú kiállítóhelyek és borászatok, így igazából mindenki megtalálhatja az ízlésének és/vagy a pénztárcájának valót.

És ez így van jól. A bor nem privilégium, nem kiváltság, hanem a természet -és a borász munkájának- élvezetet adó gyümölcse.  

Baj csak akkor van, ha a magát exkluzívként tálaló eseményről a helyszínen derül ki, hogy az biza' csak illúzió, olcsó és izzadságszagú..  ilyenkor a vendég vagy távozik és soha többet nem megy oda, vagy csalódottan próbál keresni vmi elfogadhatót, ha már hitt a szép szavaknak.

A Terra Hungarica rendezvényein ilyen sosem fordulhat elő. Volt szerencsém több, mondhatni jó pár borbemutatójukon részt venni és mindig azt kaptam, amit ígértek, amit vártam.  Természetesen ők is emberből vannak, kisebb malőrök itt is előfordulhatnak, de alapjaiban mindig nagyon szivesen megyek hozzájuk, mert tudom, hogy úgy a borok, mint a szervezés tekintetében a legjobbat kapom.

terra.jpg

Így történt ez most is, a III.Borszalon 2013 eseményen is. A bejáratnál ugyan kissé hosszúra nyúlt a regisztráció, de ezért az apró kis nyűgért bőségesen kárpótolt mindaz, ami a Gerbeaud Házban fogadott bennünket. 

2013-11-16 15.53.50.jpg

2013-11-16 16.22.52.jpg

A helyszín maga is gyönyörű, méltó keretet adott a kiállító borászok remekműveinek.  Fesorolni is lehetetlen azokat a borokat, amiket kóstoltunk, hát még azokat - amiket a bőséges idő ellenére- sem sikerült! 

Azért kiemelnék egy-kettőt, a teljesség igénye nélkül, hiszen - ha mindenkit felsorolnék-  olyan hosszú lenne, mint egy egész estét betöltő szovjet művészfilm. :D

A földszinten kezdtük a kóstolgatást, így természetesen ki nem hagytuk volna Balassa István két furmintját, a Nyulászót és a Betseket, mindkettőt a 2011-es évjáratból, mert -bár kóstoltuk a Gellértben is- a kissé magas alkoholfok ellenére is remek boroknak tartjuk, Istvánt pedig tehetségesnek, szurkolunk neki.

2013-11-16 16.53.50.jpg

Bartáék szintén '11-es furmintját kimondottan kedveltük, a termőhely "ujjlenyomatát", ropogós savait, a friss, jóízű kortyot és amint tőlük hallottuk, komoly szakemberek is hasonlóan pozitívan nyilatkoztak az Öreg Király Dűlő adta nedűről.

2013-11-16 16.05.23.jpg

A kedves olvasók figyelmébe kell ajánlanom a Csobánci Bormanufaktúra borait is. Két lelkes borász kooperációjából állt össze a pincészet, Janosh von Beőthy és Tóth Sándor álmodta meg és hozta létre. Foglalkoznak őshonos és nemzetközi fajtákkal is.  Boraik közül kedvencem az Aspirato, ami 90%-ban szürkebarát és ami sajnos most nem volt a kiállított tételek között.  De a Pinot-juk is tetszetős, ám nem egy könnyű darab, gyakorlott Pinot Noir élvezőknek ajánlanám elsősorban. 

2013-11-16 16.23.07.jpg

2013-11-16 16.25.13.jpg

Demeter Zoltánt nem kell bemutatnunk senkinek, hiszen akik rendszeresen járnak boros eseményekre, biztos találkoztak már a boraival. Most két borral volt jelen, a Narancsborába beleszerettünk. Csak a neve narancs, ez egy borkészítési eljárás, hosszabb héjon tartás eredményeként a bor színére utal.  Demeter bora igazi csemege, kár lenne kihagyni!

2013-11-16 16.15.40.jpg

2013-11-16 16.14.24.jpg

Pelléék -akik párlatokkal is foglalkoznak, innen is ismerős lehet a nevük- szintén régi ismerőseink, birtokboruk, a Tokaji Furmint egy nagyon jó ivású, üde, friss, könnyed, amolyan igazi "beszoktató" bor, ha valaki épp ismerkedik a fajtával és/vagy a száraz borokkal, ez egyike lehet azoknak a tételeknek, amivel nem lehet mellényúlni.  

Szt. Tamás furmintjuk '11-ből már egy sokkal komolyabb léptékű történet.  Gyönyörűen visszaköszön benne termőtalaj, szép a hordóhasználat (bár volt, aki a társaságunkban kimondotta ellenzi a hordó intenzív jelenlétét a borban), abban egyetértettünk, hogy ez is olyan tétel, amit bármikor szívesen látunk a poharunkban.

2013-11-16 17.56.55.jpg

Meg kell említenem Pók Tamást is, hiszen a '12-es Síkhegyi Leánykája szintén egy olyan bor, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Csupa mineralitás, csupa ásványosság, roppanó savak, izgalmas, játékos! Remek vétel!

2013-11-16 18.13.17.jpg

Az este másik nagyon pozitív emléke Bott Frigyes. Ő sem ismeretlen a borrajongók között. Bevallom, korábban én nem kedveltem a borait, de mostanság egyre-másra élményt adó kortyokkal örvendeztet meg!  Sauvignon Blanc-ja nem egy tipikus SB, aki a macskapisi, csalán és hasonló illatokat keresi benne, nyilván csalódni fog. Egy nagyon szép, sűrű, érett fürtű bort kaptunk tőle, de nálam az igazi befutó a Riesling-je lett az este folyamán.  Sajnos, a Pinot Noir-járól lemaradtunk, de ezek után mindenképpen "pohárvégre" kapom a következő alkalommal! 

2013-11-16 16.37.59.jpg

Cotar. Ők megérdemelnek egykor egy külön bejegyzést, mindenesetre egyöntetűen az ő pezsgőjük volt az este megkoronázása. 

2013-11-16 18.41.43.jpg

2013-11-16 18.41.36.jpg

Írnom kéne még Maurer Oszkárról, Kaló Imréről és sok mindenki másról is, aki jelen volt az eseményen, de félek, tényleg túl hosszúra nyúlna a beszámoló.

A linkre kattintva találhat a kedves olvasó képeket a Borszalonról, ha látni/tudni szeretné kik azok, akik miatt a jövőben semmiképp nem szabad kihagyni a Terra Hungarica rendezvényeit!

http://www.facebook.com/hajni.szollosi/media_set?set=a.750897684924027.1073741850.100000114083825&type=3

Külön dicséret illeti a Gerbeaud catering részlegét, akik a rendezvény színvonalához tökéletesen passzoló, minőségi alapanyagokból készülő hidegtálakat kínáltak a vendégeknek, reális áron, gusztusos tálalásban.

2013-11-16 17.20.42.jpg

Örülünk, hogy ott lehettünk és már most várjuk a következő alkalmat!  Köszönjük!

Szöllősi Hajni

süti beállítások módosítása