ÁPRILISTÓL MEGHÓDÍTJUK AMERIKÁT! ..ÉS NEM CSAK AMERIKÁT, HANEM AZ ANGOL NYELVTERÜLETEKET. TE IS! TI IS! HISZEN VELETEK EGYÜTT INDULUNK!

A magyar borvidékek amerikai turnéja fotókon keresztül a WINE TOURIST MAGAZINE-ban! Áprilistól rendszeresen!

Izgalmas felkérést kaptam, aminek nagyon szívesen teszek eleget, mert mindig is szívügyem volt a magyar bor, a magyar bor élete, története s mindazoké, akik ezeket a borokat megalkotják.

Ennek ellenére szinte minden borbemutatómon el szoktam mondani, hogy a magyar bor csak Magyarországon világhírű.

Mint tudjuk, ennek sok oka van.  Első körben a kommunista érában kiirtott és tömegtermelésre átállított szőlőgazdálkodás igen nagy mértékben rombolta le a magyar bor értékét, hírét és hozzá kell tennünk, hogy sajnos, jogosan..   azok az ipari mértékben előállított, futóhomokra telepített szerencsétlen, gyökértelen szőlőkből cukorral turbósított "aszúk", bikavérek, hárslevelűk valóban inkább a szégyen, semmint a bor kategóriájába tartoztak, de a 'nagytestvér", a Szovjetunió cipőtalpból főzött vodkán szocializálódott elvtársi közössége mindent alkoholos jellegű terméket felszippantott, minőségi kritérium nélkül.

A rendszerváltás itt is elhozta végül a fejlődés lehetőségét, de tudjuk a szőlő nem az a terület, ahol elültetem és már folyik is a tőkéről a minőségi lőre, hosszú évek kellenek ahhoz is, hogy egyáltalán termőre forduljon..  de ez a hosszú idő még mindig nem elég, hogy elfelejtessük azokat a borzalmakat, amikkel majd negyven évig elárasztottuk a piacot...  ráadásul egy olyan közegben kell csatasorba állnunk, ahol a többi ország több száz éves töretlen fejlődéssel indul velünk szemben, ahol 60, 80, 100 éves tőkékről szüretelnek, ahol nem voltak kitéve a politika ostoba döntéseinek, ahol szövetkezetekben, együtt húzzák előre a szekeret..

Ám ahogy a szőlők cseperedtek, úgy tanultak bele az újkori borászok is a szakma igazi rejtelmeibe, mostanság pedig már a másodgenerációs borászok, borászpalánták abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy külföldön tanulhatják el a szakma csínját-bínját, szélesíthetik a látókörüket és közben már olyan szőlővel dolgozhatnak, melyek húsz- huszonöt év alatt szépen kigyökeresedtek.

Lassan, de biztosan, apró lépésekkel, de haladunk előre. Már ott vannak a magyar borok a top gasztronómiában, már megtalálható egy-egy tétel a Michelin-csillagos helyeken, már egyre többször jutnak el a borok, borászok nemzetközi kiállításokra és egyre többször tekintenek elkerekedett szemekkel, pozitív bírálattal fel azok, akik beledugták ezeken a kiállításokon a magyar borral töltött poharakba az orrukat.

Amerikában (igen, tudom, tudom, pfúúúj, Újvilág! :D ) is egyre nagyobb kultusza van a bornak. Mostanság amolyan második hulláma indult el a borélvezetnek, de már nem szűkül a palackokra, ma már sokkal többet szeretnének tudni az emberek annál, minthogy mennyi a savtartalma és hogy milyen volt a borász inge aznap, amikor préselték a szőlőt.

Igazi borturizmus vette kezdetét. Már nem egy palack mellett ücsörögve akarnak egy étteremben hallani történeteket,  már a részeivé akarnak válni!  Be akarják szippantani a dombok friss levegőjét, ki akarnak szabadulni a városból, gumicsizmát akarnak, a vidék romantikáját..  hordót, termésköves épületet, vasvillát, közelről látni egy prést, egy tartályt és élményeket akarnak,  ízeket, illatokat, tehéntrágyaszagot.

Úgy lepték el a Napa-völgyet, mint eső előtt a hangyák..  már bejárták minden szegletét..  főiskola előtt mostanság nem Velencébe és Párizsba küldik a kölköket, hanem Toscana és Bordeaux az úticél.

De már unják..  mert szép, szép, de azt már látta mindenki..   apa és anya is..  valami más kell.. nekik és a kölyköknek is..  valami még romantikusabb.. valami vadabb..  valami izgalmas, sosem látott, valami borzongató..

..és így találtak meg bennünket.

Így talált meg engem az amerikai Wine Tourist Magazin ( http://www.winetouristmagazine.com/ ), akik látták az Instagramon a magyar borokról, borvidékekről, gasztronómiáról, borászokról készült/készülő képeimet és felkértek az együttműködésre.

Ezentúl minden hónapban hat képem jelenik meg Magyarország boros szépségeiről, eldugott pincék titkairól, palackokról, emberekről, történetekről, melyeket a képek mellett pár mondatos kísérőszöveggel színesítek, ezzel is hirdetve hazánk büszkeségeit.. mert bárhova is vitt, visz a sors, ennél szebb, mint ahova születtünk, úgysem lesz soha.

..és úgy gondolom, van annyi és olyan csodánk, amiért érdemes, amiért jönni kell, amit itt kell megtapasztalni, látni, enni, inni, megérinteni, megélni..  hogy megérezzenek valamit abból, ami a miénk.

Ízelítőnek megosztok itt is pár fotót, köztük azokat is, amik az első számba bekerültek már..  rólunk. Rólatok.

További képekért keressétek az Instagram oldalamat:

https://www.instagram.com/szollosihajni/

Ha nektek is van tippetek, javaslatotok, kérésetek, hogy kit, mit és merre, osszátok meg velem!

bortabor@gmail.com

Ha úgy gondoljátok, más is örülne a jó hírnek, ha már is szívesen nézné/látná ezeket a képeket, kérlek, osszátok meg a bejegyzést!  Köszönöm!

Szöllősi Hajni

Nem jelen lenni a facebook-on ma már akkora luxus egy vállalkozásnak, borászatnak, étteremnek, amit csak nagyon kevesen engedhetnek meg maguknak, ha egyáltalán..

Ennél már csak egy nagyobb öngyilkosság van.. a rosszul menedzselt oldal..

Évente összesen 2-3 megjelenés, poszt az oldalon, rossz fotók, semmiről sem szóló hírek, ugyanazon hír 2-3-4-5, kismilliószori megosztása, stb..

Könyörgöm! Mikor értitek már meg, hogy ha - amúgy jogosan! - büszkék vagytok arra, hogy a legfrissebb, legminőségibb alapanyagokból dolgoztok, innovatívak vagytok, kerestek, terveztek, kísérleteztek, hogy a legjobbat tegyétek a tányérra, az asztalra, a vendég elé.. már odáig is sikerült eljutni, hogy ne ti fotózzátok sötétben, homályosan, konyhai kupi előtt, háttérben a fekete mosogató hastájéki, harmadik köpenygombjával- az ételeket, hanem megbíztok egy-egy profi fotóst, mikor értitek meg, hogy a suszter maradjon a kaptafánál és ha senki nem ért hozzá, akkor ugyanúgy meg kell ezzel is bízni egy hozzáértő szakembert!?

Milliókat áldoztok a konyhákra (helyesen), végre talán a személyzetre is (épp ideje már!) és akkor elcsúsztok egy 100.000 Ft-os tételen..

Csillagokra, szakácssapkákra, pontokra hajtotok (helyes, kell is a versenyszellem, az ambíció), oda sem raktok a versenytányérra két napos elájult zöldet.. a rossz netes megjelenés pont ilyen..

Ne csak a zsűrit csábítsátok el, foglalkozzatok a közönséggel is, aki eltartja a helyet! ;)

De legelsősorban önmagatok miatt figyeljetek oda már erre is!

Apróságnak tűnik, de nem az.

Nincs mit!

SzH