A Balaton-Felvidék Nivegy-völgyében található, több száz éves múltra visszatekintő Dobosi Pincészet igazi családi manufaktúra, akik olyan mélyen hisznek a természetben, a természetességben, hogy vegyszerek nélkül, organikusan készítik a boraikat.

A rendszerváltás után a szülők élesztették újra az 1700-as évek óta működő pincészetet, melyet ma már 5 gyermekük közül két fiú, Győző és Bálint visz tovább. 25 és fél hektáron gazdálkodnak, teljesen természetes módon, mindenféle vegyi anyagot elutasítva. Nem használnak felszívódó vegyszereket, se műtrágyát. Nem csak a szőlő bio művelésű, hanem a borkészítés is. Nem használnak tartósítószereket, a kénszint is körülbelül fele annyi, mint a nem bio módra készült borokban.

Munkájuk sikerességét mi sem jelzi jobban, hogy az egyre több nemzetközi elismerés mellett idén megkapták az igen rangos állami kitüntetést is, Köztársasági Elnöki Elismerésben részesültek. 2016 március 15-én az édesapa, Dobosi Dániel vehette át a Belügyminisztérium államtitkárától a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést.

Interjúalanyom Dobosi Győző, aki ugyan beleszületett a borászatba, de természetesen a kamaszévek alatt egészen másról álmodozott. Látta, hogy a szőlő nem az a hamar jutalmat hozó dolog és miközben iskolatársai a pár km-re lévő Balaton partján élvezték a nyári szünetet, nem igazán lelkesen fogta a kapanyelet! Ráadásul egy kis faluban nincsenek titkok, mindenki mindet tud, sok a pletyka, egy tinédzsernek ez nem épp a legjobb terep, így alig várta, hogy nagykorú legyen és elmehessen a szülői háztól, minél messzebb! Ez ugyan nem pont így alakult, kicsit később, 21-22 évesen sikerült álmát valóra váltania. Ahogy meséli, egy szép csütörtöki napon egy repülőjeggyel állított haza és meg sem állt Amerikáig. Rokonokhoz utazott és ugyan a jegye csak egy hónapra szólt, de ő bejelentette: ha megtalálja a Nagy Amerikai Álmot, őt aztán nem látják egyhamar viszont a kisfaluban!

Ám a honvágy nagy úr! Győző nem is gondolta volna, hogy már egy hét után hiányozni fognak az otthon megszokott dolgok, a második héten pedig kerek perec kimondta, hogy bor, borkészítés nélkül lehet ugyan élni, de nem érdemes! Kint is hamar egy borászatban találta magát, tesztelgetett, kóstolgatott, tanult és már a második ilyen alkalom után elkezdett hiányérzete lenni. Nem voltak ott a megszokott ízek, a könnyű, magyar borok; egy jó olaszrizling, egy könnyed, nyári rozé, így hamar úgy döntött, mégis hazatér. Rádöbbent, a szülők nem azért dolgoztak annyit, hogy nyugdíjas korukra valaki idegennek adják át a sok éves munka gyümölcsét, neki bizony ott a helye!

A gondolatot tett követte, “a tékozló fiú hazatért”. Ma már ő csinálja a pincészet marketingjét és értékesítését, bátyja a szőlő- és pincemunkáért felelős. Elsősorban magyar fajtákkal dolgoznak, kéknyelű, juhfark, olaszrizling, de sauvignon blanc is szerepel a repertoárban. A másodlagos termékeket is hasznosítják, így szőlőmagőrleményt és szőlőmagolajat is készítenek. Boraik igen elenyésző részét viszik külföldre, a magyar embereket szeretnék kiszolgálni, a magyar borkultúra fejlesztését tartják szem előtt.

Nem csak ezen a téren fejlődnek folyamatosan, hanem - miután maguk is szembesültek azzal a nem kis problémával, hogy a nulltolerancia miatt bizony nehéz egy borturistának egyik pincétől eljutni a másikig- összeálltak a településen található másik három pincével és egy szintén Szentantalfán üzemelő, remek konyhát vivő fogadóval és így együtt, közösen üzemeltetnek egy kisbuszt, amivel Kóbortúra néven szervezetten szállítják egyik helyről a másikra azokat, akik kíváncsiak a környék által nyújtott élvezetekre, szeretnének több helyen több borba belekortyolni, több boros tapasztalatot szerezni, közben azért a helyi konyhakultúrába is belekóstolva. Úgy gondolják, hogy minden csak összefogással fejlődhet, együtt többet érhetnek el, mint külön-külön.

Győző egy tündéri, kilenc hónapos kislány büszke édesapja. Követve a családi hagyományt, szeretnének még gyermekeket, akikre majd ők is - ahogy az ő szülei is tették- büszkén és sikeresen szeretnék hagyományozni az immár több generációs pincészetet.

Ehhez kívánunk nekik sok sikert egy pohár Dobosi Juhfarkkal, amely épp a cikk megírása idején kapott egy Németországban megrendezett biobor versenyen - melyen 220 borászat közel ezer bora versenyzett a címekért!- 100/94 ponttal egy újabb aranyérmet! Gratulálunk!

Kóstolják meg Önök is!

(A teljes interjú a Recept&Rejtvény Magazin augusztusi számában olvasható, keressétek a kiemelt újságárusoknál)

Szöllősi Hajni