Bortúra a Recept & Rejtvény magazinban, II. rész

Az olaszrizling reneszánszát éli és már ugyan leírtam többször is, hogy engem még nem nagyon tudott elcsábítani, egy bornak már majdnem sikerült!

Sőt, ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor ez az olaszrizling bebizonyította, hogy ez a szőlőfajta is képes igazán komoly, szép borokat adni.

Ez nem volt más, mint Jásdiék dűlőszelektált Siralomvágója.

Így amikor nekikezdtem a Recept & Rejtvény magazin Bortúra rovatának a második szereplőjét előkeresni, Jásdi Attila automatikusan "adta magát"

Az ominózus olaszrizling teszten találkoztam vele először, nagyon dinamikusan beszélt a borról, a szőlőfajtáról, minden szavából áradt a szenvedély.

Úgy gondoltam, ennek utána kell járnom.

..s a gondolatot tett követte.

Budapesti irodájában kerestem fel őt, ahol kiderült, nem csak a szőlőben, hanem a konyhában is igencsak otthon érzi magát!

Aki járt már a Balaton északi partján, találkozhatott a névvel, hiszen Jásdiék ikonokussá váltak Csopakon. 

Bármilyen irányból érkezünk is, a Jásdi Vinotéka előtt haladunk el.  De ha kicsit többre vágynánk, mert uram 

bocsá’, nem csak szomjasak vagyunk, hanem a borok mellé egyszerűbb ételeket ennénk, érdemes kicsit 

kerülni is, hiszen az édesapa, Jásdi István által alapított birtokon, a Borterasz nevű kóstolóhelyiségükben 

erre is van már lehetőség, nem csak a borok igen szépek, az épület, a kilátás is megér egy misét!

Most mégsem Csopakon, hanem egy budapesti ügyvédi irodában találkozunk, ahol Attila praktizál, 

így puhán behavazott tőkék, katonás sorban ácsorgó hordók helyett papírhalmok között folyik a beszélgetés. 

- Amikor a család borászkodni kezdett, én utolsó éves joghallgató voltam, amikor az első  évjáratunk, 

a 99-es kikerült a polcokra, én már gyakornokként dolgoztam ebben az irodában és soha nem gondoltam 

volna, hogy én valaha borokkal fogok foglalkozni, mert az olyan zsenant! Az ember ne csinálja azt, amit az apja, 

az egy hülyeség, a szülők munkáját folytatni! Arra sem gondoltam volna 27 évesen, hogy én valaha vidéki

 fiú leszek. Sosem laktam olyan városban, ahol kevesebben éltek, mint egymillióan és ha lelépek a járdáról 

és nem dudálnak, akkor rosszul érzem magam. 

Azóta eltelt tizenhat év, nekem valamennyire benőtt a fejem lágya, egy ideje elfogadtam azt a gondolatot, 

hogy a miénk egy családi vállalkozás, a családi vállalkozások esetében nem árt, hogyha azt valaki a

családból viszi tovább, nekem pedig olyan irgalmatlanul nagy mázlim van, hogy egy olyan családi vállalkozást 

kell továbbvinnem, amit lehet szívvel-lélekkel csinálni.

A birtok 17 hektár, elsősorban olaszrizling, ami Jásdiék fő fajtája, hiszen ahogy ők vallják a honlapjukon, 

az olaszrizling.   „Jól lejáratott fajta. De Csopakon alacsony és közép-kordonon, rövid csapra metszve 

csodákat tud. Tud persze későit is 100 gramm maradékcukorral, Botrytiszest, vastagot, teltet. 

Ernyőművelésben vékony kocsmabort, jó savút – fröccshöz, hosszú lépéshez valót. Ez is fontos.

Mi mostanában már a kevesebb alkoholt, frissebb, élénkebb ízeket keressük. 

Ha jókor szüretelünk, az alkohol 12,5 és 14% között marad, a csopaki talajok semmihez nem hasonlítható 

ásványossága nagyot emel az amúgy nem túl magas, elegáns savak érzetén. Harmonikus, karakteres és jó inni. 

Nem csak egy-egy pohárkával.”

Interjú előtt kutakodtam egy kicsit Attila után és kiderült, hogy nem csak a paragrafusok és a tőkék 

között érzi jól magát, hanem igen lelkesen és remekül főz! 

-Voltak olyan romantikus elképzeléseim, hogy majd nekem egyszer egy saját éttermem lesz, de egyrészt láttam

 már belülről éttermet, ez nem az én életformám, én annál lustább vagyok, hogy az életem hajnali kettőig tartson

 minden nap, másrészt pedig szeretem, ha van magánéletem, ha jól látom, a vendéglátásban ez azért ritkábban 

adódik,  azt is tudom, hogy egy éttermet tisztességes színvonalon vinni milyen befektetésekkel, milyen 

költségekkel jár, ez nekem nem kell, köszönöm szépen, én ezt nem kívánom! 

Attila ennek ellenére mégsem tud megválni a konyhától, ha hiszik, ha nem, egy kedvenc

receptjét is megosztotta velünk!

Ha kíváncsiak arra, hogy mely - igen elismert és nagynevű- étteremben sztázsolt Attila és hogy vajon mi a képen látható lazac rillette elkészítése módja, milyen tervei, álmai vannak úgy a borokkal, mint az ételekkel, az élettel kapcsolatban, az interjú további részeit a Recept & Rejtvény magazin februári számában találják!

Kellemes szórakozást!

Szöllősi Hajni

Február 21-22-én immár hatodik alkalommal zajlik a hazai kávé- és bárvilág meghatározó eseménye, a KávéBár Bazár, melynek idén is a belvárosi, ötcsillagos Corinthia Hotel Budapest ad otthont. A látogatók a belépőjegy megvásárlásával ötven kiállító több mint kétszáz termékét – kávékat, borokat, párlatokat, kísérőfalatokat – kóstolhatják végig. A kiállítás nemcsak a szakmabeliek, hanem a fogyasztók részére is rengeteg újdonságot, ínyencséget és látványos programokat kínál.

Ötven kiállító, több száz kóstolható termék, versenyek és előadások a KávéBár Bazáron

A szakma legjobbjai közé tartozó baristák és bártenderek munkája legalább annyira izgalmas és kreatív, mint a séfeké, és itthon is egyre népszerűbb a bárpult mögött alkotni. Nemcsak Michelin-csillagos éttermeinkre, hanem a nemzetközi színtéren is számon tartott bárjainkra, kávézóinkra is büszkék lehetünk, nem beszélve a világbajnoki címeket és hírnevet szerzett magyar barista és bártender szakemberekről.  

A kétnapos KávéBár Bazár látogatói bepillantást nyerhetnek a szakma fortélyaiba, elsajátíthatják, hogyan kell profin kóstolni az italokat, s számos új terméket fedezhetnek fel. Jól ismert márkák és a piac új szereplői egyaránt jelen lesznek, s előadások, bajnokságok kísérik a hétvégi rendezvényt. Az illycaffé olaszországi képviselőinek témája elsősorban az eszpresszó kultúra lesz, de szóba kerül az idei milánói világkiállítás is, ahol az illycaffé feladata a Coffee Cluster létrehozása. Kaido Laanet Franciaországból érkező cognac-szakértő az eredetvédett, exkluzív párlatokkal ismerteti meg a közönséget. Különleges programnak ígérkezik Dr. Csernus Imre Kávé-Bor-Mámor előadása társaival közös pincészetéről és sajátmárkás kávéjáról, valamint ifj. Szepsy István gondolatai a mádi földről és borokról. Nem mindennapi kortyokra számíthatunk Márton János pálinkamester érlelt pálinkakóstolóján, Los Péter bártender pedig a világ legjobb rumjait mutatja be a közönségnek. Szántó Tibor csokoládémester idén is hatalmas érdeklődésre számíthat, hiszen az óvilági forró csokoládék mellett olyan specialitásokkal is készül, mint a kakaóhéj-tea vagy a kávéhéjból főzött cascara.

(fotó: Szántó Tibor/ facebook)

Az előadások mellett szombaton zajlik a III. AeroPress Bajnokság, melyen a kávészerető civilek is indulhatnak, hiszen az AeroPress olyan alternatív kávéfőző eszköz, ami kitűnően funkcionál a háztartásokban, s használata könnyen elsajátítható. A verseny nyertese Seattle-ben képviselheti Magyarországot az áprilisi világbajnokságon. Látványos, kreatív program, s egyúttal pénzdíjas megmérettetés lesz a II. Latte Art Throwdown, melyet a Barista School Budapest szervez vasárnap délután, előtte pedig barista világbajnokok tartanak cup tasting előadást a kávék pörköléséről.

A Magyar Koktél- és Flair Bajnokság szintén vasárnap zajlik, a klasszikus és flair kategória nyertesei 2015-ben a szófiai világbajnokságon képviselik hazánkat.

A baristák és bármixerek versenyei mellett a Magyar Sommelier Bajnokság is a kétnapos rendezvény keretében szerveződik február 22-én. Nemcsak a hazai borok, hanem a borász- és sommelier szakma iránt is egyre nő az érdeklődés, a februári rendezvényen pedig a nagyközönség számára is lehetőség adódik az italszakemberek munkájának alaposabb megismerésére.

A két nap során borász kiállítók is kóstoltatnak a rendezvényen, s több mint 30 tételnyi szabadon kóstolható bort tartalmaz a belépőjegy ára. A kortyolgatás mellé ínyenc kísérőfalatokból sem lesz hiány, s a vendégeket számos kiállítói stand várja a nagyszabású italhétvégén a Corinthia szálló termeiben.

A belépőjegy a programokon, előadásokon való részvétel mellett korlátlan kávékóstolást biztosít, valamint párlatok, koktélok és borok tételes, ingyenes kóstolását délelőtt tíztől este hét óráig. A napi belépő 3500 forintba kerül a helyszínen, elővételes jegy (napijegy 3000 Ft, kétnapi jegy 5500 Ft, napi párosjegy 2 fő részére 5500 Ft) budapesti partnerpontokon vásárolható és online is megrendelhető. Jegyértékesítéssel és a programokkal kapcsolatban a www.kavebar.hu oldalon található bővebb információ.

PROGRAMOK

Február 21., SZOMBAT

EXHIBITION CENTER

11.00 II. Országos AeroPress Bajnokság

A hazai nyertes képviselheti Magyarországot az áprilisi világbajnokságon Seattle-ben

18.00 AeroPress Bajnokság – díjátadó

ÁTRIUM TERASZ        

12.00 Kávé-Bor-Mámor                      

Dr. Csernus Imre - Almagyar-Érseki Szőlőbirtok, Depresso kávé  

13.00 Mád, a tokaji X-faktor

Föld, bor, filozófia Tokaj-Hegyaljáról Ifj. Szepsy Istvánnal – Szent Tamás Pincészet 

14.00 Exkluzív rumok a nagyvilágból                       

Előadás és vezetett kóstoló Los Péter bártenderrel - Bar Pharma

15.00 Luxus a pohárban – cognac-különlegességek kóstolója                                

Kaido Laanet cognac-szakértő/Cognac Maxime Trijol (tolmáccsal)

16.00 Érlelt pálinkák vs párlatok       

Márton János pálinkamester kóstolóval egybekötött előadása

17.00 Tradicionális forró csokoládék

Szántó Tibor csokoládémester bemutatója

20.00 After party@Cirkusz (1074 Bp., Dob utca 25.)

Február 22., VASÁRNAP

EXHIBITION CENTER

11.00 Casino Mocca cup tasting

Pörkölési módok, ízprofilok kezdőknek és haladóknak

12.00 Espresso italiano az illyvel

A világ egyik leghíresebb kávémárkájának olaszországi képviselőinek előadása (tolmáccsal)

14.00 II. Latte Art Throwdown

Pénzdíjas latte art bajnokság helyszíni nevezéssel

17.00 Óvilági folyékony kísérletek: kakakóhéj-tea, cascara és társaik

Szántó Tibor csokoládémester előadása

CORINTHIA BÁLTEREM

10.00 – 13.00 Magyar Sommelier Bajnokság (zárt elődöntő)

15.00 - 18.00 Magyar Sommelier Bajnokság (nyilvános döntő)

18.00 Eredményhirdetés, díjátadó

COCKTAIL ROOM

10.00 -19.00 Magyar Koktél- és Flair Bajnokság

19.00 Eredményhirdetés, díjátadó

A belépőjegy tartalmazza a programokon való részvételt (helyek függvényében), valamint a kóstolókat. A programváltozás jogát fenntartjuk!

Tavaly is nagyon klassz volt, idén is ott leszünk!  ;)

Borissza Clarissa

Az év ezen szakában is egymást követik a rendezvények, egyik a másik után, a lelkes borrajongó csak kapkodja a fejét, hogy hova is induljon, "mibe dugja az orrát", hol kóstoljon. Különböző színvonalú fesztiválok, különböző színvonalú kiállítóhelyek és borászatok, így igazából mindenki megtalálhatja az ízlésének és/vagy a pénztárcájának valót.

És ez így van jól. A bor nem privilégium, nem kiváltság, hanem a természet -és a borász munkájának- élvezetet adó gyümölcse.  

Baj csak akkor van, ha a magát exkluzívként tálaló eseményről a helyszínen derül ki, hogy az biza' csak illúzió, olcsó és izzadságszagú..  ilyenkor a vendég vagy távozik és soha többet nem megy oda, vagy csalódottan próbál keresni vmi elfogadhatót, ha már hitt a szép szavaknak.

A Terra Hungarica rendezvényein ilyen sosem fordulhat elő. Volt szerencsém több, mondhatni jó pár borbemutatójukon részt venni és mindig azt kaptam, amit ígértek, amit vártam.  Természetesen ők is emberből vannak, kisebb malőrök itt is előfordulhatnak, de alapjaiban mindig nagyon szivesen megyek hozzájuk, mert tudom, hogy úgy a borok, mint a szervezés tekintetében a legjobbat kapom.

Így történt ez most is, a III.Borszalon 2013 eseményen is. A bejáratnál ugyan kissé hosszúra nyúlt a regisztráció, de ezért az apró kis nyűgért bőségesen kárpótolt mindaz, ami a Gerbeaud Házban fogadott bennünket. 

A helyszín maga is gyönyörű, méltó keretet adott a kiállító borászok remekműveinek.  Fesorolni is lehetetlen azokat a borokat, amiket kóstoltunk, hát még azokat - amiket a bőséges idő ellenére- sem sikerült! 

Azért kiemelnék egy-kettőt, a teljesség igénye nélkül, hiszen - ha mindenkit felsorolnék-  olyan hosszú lenne, mint egy egész estét betöltő szovjet művészfilm. :D

A földszinten kezdtük a kóstolgatást, így természetesen ki nem hagytuk volna Balassa István két furmintját, a Nyulászót és a Betseket, mindkettőt a 2011-es évjáratból, mert -bár kóstoltuk a Gellértben is- a kissé magas alkoholfok ellenére is remek boroknak tartjuk, Istvánt pedig tehetségesnek, szurkolunk neki.

Bartáék szintén '11-es furmintját kimondottan kedveltük, a termőhely "ujjlenyomatát", ropogós savait, a friss, jóízű kortyot és amint tőlük hallottuk, komoly szakemberek is hasonlóan pozitívan nyilatkoztak az Öreg Király Dűlő adta nedűről.

A kedves olvasók figyelmébe kell ajánlanom a Csobánci Bormanufaktúra borait is. Két lelkes borász kooperációjából állt össze a pincészet, Janosh von Beőthy és Tóth Sándor álmodta meg és hozta létre. Foglalkoznak őshonos és nemzetközi fajtákkal is.  Boraik közül kedvencem az Aspirato, ami 90%-ban szürkebarát és ami sajnos most nem volt a kiállított tételek között.  De a Pinot-juk is tetszetős, ám nem egy könnyű darab, gyakorlott Pinot Noir élvezőknek ajánlanám elsősorban. 

Demeter Zoltánt nem kell bemutatnunk senkinek, hiszen akik rendszeresen járnak boros eseményekre, biztos találkoztak már a boraival. Most két borral volt jelen, a Narancsborába beleszerettünk. Csak a neve narancs, ez egy borkészítési eljárás, hosszabb héjon tartás eredményeként a bor színére utal.  Demeter bora igazi csemege, kár lenne kihagyni!

Pelléék -akik párlatokkal is foglalkoznak, innen is ismerős lehet a nevük- szintén régi ismerőseink, birtokboruk, a Tokaji Furmint egy nagyon jó ivású, üde, friss, könnyed, amolyan igazi "beszoktató" bor, ha valaki épp ismerkedik a fajtával és/vagy a száraz borokkal, ez egyike lehet azoknak a tételeknek, amivel nem lehet mellényúlni.  

Szt. Tamás furmintjuk '11-ből már egy sokkal komolyabb léptékű történet.  Gyönyörűen visszaköszön benne termőtalaj, szép a hordóhasználat (bár volt, aki a társaságunkban kimondotta ellenzi a hordó intenzív jelenlétét a borban), abban egyetértettünk, hogy ez is olyan tétel, amit bármikor szívesen látunk a poharunkban.

Meg kell említenem Pók Tamást is, hiszen a '12-es Síkhegyi Leánykája szintén egy olyan bor, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Csupa mineralitás, csupa ásványosság, roppanó savak, izgalmas, játékos! Remek vétel!

Az este másik nagyon pozitív emléke Bott Frigyes. Ő sem ismeretlen a borrajongók között. Bevallom, korábban én nem kedveltem a borait, de mostanság egyre-másra élményt adó kortyokkal örvendeztet meg!  Sauvignon Blanc-ja nem egy tipikus SB, aki a macskapisi, csalán és hasonló illatokat keresi benne, nyilván csalódni fog. Egy nagyon szép, sűrű, érett fürtű bort kaptunk tőle, de nálam az igazi befutó a Riesling-je lett az este folyamán.  Sajnos, a Pinot Noir-járól lemaradtunk, de ezek után mindenképpen "pohárvégre" kapom a következő alkalommal! 

Cotar. Ők megérdemelnek egykor egy külön bejegyzést, mindenesetre egyöntetűen az ő pezsgőjük volt az este megkoronázása. 

Írnom kéne még Maurer Oszkárról, Kaló Imréről és sok mindenki másról is, aki jelen volt az eseményen, de félek, tényleg túl hosszúra nyúlna a beszámoló.

A linkre kattintva találhat a kedves olvasó képeket a Borszalonról, ha látni/tudni szeretné kik azok, akik miatt a jövőben semmiképp nem szabad kihagyni a Terra Hungarica rendezvényeit!

http://www.facebook.com/hajni.szollosi/media_set?set=a.750897684924027.1073741850.100000114083825&type=3

Külön dicséret illeti a Gerbeaud catering részlegét, akik a rendezvény színvonalához tökéletesen passzoló, minőségi alapanyagokból készülő hidegtálakat kínáltak a vendégeknek, reális áron, gusztusos tálalásban.

Örülünk, hogy ott lehettünk és már most várjuk a következő alkalmat!  Köszönjük!

Szöllősi Hajni

-Háromszor veri ezt kenden Ludas Matyi vissza! 

Fazekas Mihály örökbecsű művét mindenki ismeri. A Gellért szálló Márton napi Borfesztiválját valószínű sokkal kevesebben.  Attól tartok, azok a boldog szerencsések, akik nem jártak ott. 

Mi tegnap elmentünk. Immáron másodszorra, bár az idei happening már a III. a szálló rendezvényeinek a történetében.   A tavalyi elég amatőrnek tűnt, de ezt betudtuk a gyerekcipőben topogó kezdeményezésnek és adtunk neki még egy sanszot, hátha -levonva az előző évek tapasztalataiból a konzekvenciákat- majd most változik.

Változott is.  Még amatőrebb, még szánalmasabb lett az egész rendezvény.  Egy veszettül drága prolishow. 

Szakmai partnerként kiemelten említi a Bortársaságot, amin több ok miatt is csodálkozom.  A kiállítók nagy része nem hogy eddig, hanem valószínűleg sosem fog üzleti kapcsolatba kerülni velük, annyira színvonalon aluliak.  Amennyiben mégis a Bortársaság által keveredtek ide ezek  a -borászatoknak csak gúnyolódva említett akárm/kik- akkor nem értem, hogy ez hogy fordulhatott elő, mi történt az eddigi elvárásokkal..  ha pedig -és ezt a verziót tartom valószínűbbnek- mégsem általuk kerültek ide az olyan kiállítók, mint az "eddig csak lédig és kannás borokat értékesítettünk, most kezdtük el palackozni is a borainkat" kiállítók, akkor miért adják a nevüket ehhez a szakmai dillettantizmushoz?

A helyszín lepukkantsága maga is megér egy misét, de ezt inkább meghagyom a városvédő és/vagy építészeti blogoknak. Azért bennem igen maradandó nyomot hagyott egy tavalyi sajtótájékoztató, ahol egy különben nagyon gusztusos terméksort mutattak volna be, kóstolóval egybekötve és ahol csótány szambázott át több ízben is a gyönyörűen kipakolt falatkák között..  

A boros kiállítók feleannyian voltak, mint tavaly.  ..és ennek a feleannyinak a fele volt ismert és/vagy ismeretlen, ám minőségi bort kínáló kiállító, a másik felét még mindig nem értem és még mindig nem sikerült feldolgoznom, hogy hogy kerültek oda és mit keresnek ott..  

Azokat, akik nem állítottak ki, megértem, hiszen a hely az épület szépségének romjain kívül semmit nem tud nyújtani egy ilyen jellegű rendezvényhez. A hangosítás most is ugyanolyan pocsék volt, mint eddig, ami miatt tavaly az egyik teremben egyáltalán nem lehetett beszélgetni a borászokkal, hiszen semmit, de semmit nem lehetett érteni az asztal túloldalán álló szerencsétlen emberek szavaiból..   Mi kb. 3 perc alatt kimenekültünk, ők ott álltak 3 napot.  Lévén, kifizették a helyet..  A tartós fülzúgás borítékolható volt.. azok közül, akik abban a teremben voltak, idén senki sem jelent meg.  Vajh' miért?   

Ennek ellenére a Gellért most is elkövette ugyanezt a hibát, ám most saját dolgozóit kárhoztatta teljes süketségre. A melegkonyhás ételeit pakolta egy csinos körformában a színpad elé, vicces pantomimre kényszerítve mindenkit, aki volt oly botor, hogy belekóstolt - a már szemre sem gusztusos ételek- valamelyikébe. Erről később még megemlékezünk, előbb azonban megmutatnám a Gellért hotel szakmai fesztiváljára biztosított pálinkás poharat:

Ugye, milyen csodálatos? A szétálló forma és az a gyönyörű, vésett díszítés!  LOL!  Übergagyi! 

A baj az, hogy ez a pohár tökéletes szimbóluma az egész fesztiválnak. Balkáni gulyáskommunista eszköztár és felfogás, némi modern marketintupírral és elképesztő árakkal.

A belépő 4900,- Ft. Ezért "jár" bor, pálinka rogyásig.  De gondoltak arra is, hogy a sok ivás közben az ember megéhezik, így ők maguk is kínáltak ennivalót és kiállítókat is beengedtek a rendezvényre. Volt ott rétes, szalámitál, lepény, sólet libával, Váncsa és bonbon rogyásig!

Biztos sokat válogattak a jelentkezők közül, mire sikerült a következő termékeket a következő árakon  a béka segge alatti szinten   kínálgató versenyzők mellett dönteniük: 

De az igazi kedvenceim nem ők voltak..  volt ennél sokkal, de sokkal ijesztőbb/gusztustalanabb is..  nem hiszik?  Íme:

Ugye, milyen nívós, hivogató és ár/érték arányban is egyben lévő étkek ezek?

Persze, mint említettem, a Gellért is kitett magáért.  A koncertteremben rendezte be a melegkonyhás étterem/borbárt, kettő, azaz 2 darab asztallal és egy sörpaddal és ahol az aranyárú belépő mellett ugyanazokat a borokat, amiket a többi termekben már külön fizetés nélkül lehetett kóstolni, 400 Ft/deci áron kínálták.  Mondjuk sor nem volt a bárpult előtt..   remélem, azért előbb-utóbb nekik is sikerül megfejteni majd, hogy miért..    Volt ott Bájgúnár és Buta Liba koktél is. Ugye milyen frappáns?  :D

..és igen.  Étel. Miután kiválasztottuk -nehéz volt, mindegyik pocsékul nézett ki, de éhesek ÉS bátrak voltunk-  szenvedésünk alanyát, egy jó negyedórás mutogatás és pantomim után értettük meg, hogy egy külön kasszánál előbb fizetni kell és csak a blokk ellenében kapjuk meg a mannát..   hosszú sorbanállás következett.  Nem a sor volt hosszú -ketten álltak előttünk- hanem Manyika és Incike nem tudta kezelni a NAV által jóváhagyott pénztárgépet, így újabb negyedóra kellett ahhoz, hogy az ordító zenében boldog blokktulajdonosokká váljunk. 

Visszakutyagoltunk a kiválasztott tálalóedényhez, ahol újabb balettelőadás keretein belül eltáncoltuk, mi fáj.  Meg is kaptuk -immáron előre kifizett- méltó jutalmunkat.  Sólet lett.  Libával. 880,- Ft-ért.   Tessen parancsolni:

Ezt már inkább nem is taglalom, legyen elég a kép.  Azért a tojás méreteiből adódón sejtjük ugye, hogy jól nem laktunk itt sem. 

Szóval, ha valaki hajlandó a gasztronómia és a kulinaritás oltárán majd 15.000 Ft-ot áldozni két főre, ennyi pénzért már vehet több palack minőségi bort és/vagy egy igen kellemes vacsorára is futja egy ennél sokkal színvonalasabb és igényesebb helyen. 

A Gellért helyében én roppant kínosan érezném magam, bár nyilván nem teszik, hiszen akkor ezekkel a borzalmakkal sem találkoztunk volna, ha ezt ők maguk is szégyenteljesnek éreznék.  

Liba?   Volt az is..   a tányéron és a recepció előtt egy szűk ketrecben is kínoztak néhányat. Dekorelemként funkcionáltak, bár szerintem minden jóérzésű embert inkább elborzaszt..  a higiéniáról már nem is beszélve..  azért arra kiváncsi lennék, hogy az ÁNTSZ erre hogy adott engedélyt:

Summa summarum: erőltetett, izzadságszagú, gagyi..   ha jót akartok, menjetek máshova! 

BORISSZA CLARISSA