A móri Haramia

2010.11.18. 12:57

 

Egy szép őszi napon, amikor a vénasszonyoknak és/vagy az indiánoknak hála, ezer watton ragyogott a novemberi napsütés, Az ihatóbb Magyarországért csoport szervezésében, Nyulasi Gábriel István vezetésével buszra szálltunk és elindultunk a - nem is olyan messzi- távolba..  megálltunk itt is, megálltunk ott is, láttunk kastélyt, emlékművet, koccintottunk is a hősökre -így százegynéhány évvel később- de az igazi kaland csak ezután kezdődött.. 
 
Buszunk halált megvető bátorsággal és a sarki kocsma törzsközönségének lelkes, több oldalon egyszerre zajló, Showder klub-ot és Szalacsit megszégyenítő pantominjátékának segítségével beevickélt a szűk pincesoron  -hála Jézusnak, aki a sarkon állt, néma, feszült megfigyelőként, vagy hála a sofőrnek, aki a Kálváriát sem döntötte ki- megérkeztünk.
 
De meg ám!
 
..és ott állt előttünk Ő, lelkesen integetve:
 
 
A móri Haramia
 
 
…vagy Othello, a velencei mór... de nem, kérem, nincs itt semmi dráma, sőt, ezen a környéken kékszőlő se nagyon, hiszen Móron vagyunk, a Vértes és a Bakony lábánál elterülő kisvárosban, az ezer jó Ezerjó hazájában, ahol a torkunkat maximum a helyi savak és alkoholfokok csiklandozzák…
 
Látogatásunk célállomása nem más, mint Miklós Csaba, azaz miklóscsabi Tündérkertje.
 
Az ajtóban forralt bor és törkölypálinka fogadott bennünket, zsíros kenyér, lilahagyma. Veleje nem volt a beígért pirítósnak, de hamar kárpótolt bennünket a pince mélye és annak kincsei.
 
Utazóbőröndünket otthon hagytuk, hiszen a távolság nem akkora, de bevallom, jól is tettük, hiszen a női lélek egyik alaptézise, hogy mi soha Nem férünk a bőröndbe, így sok kacat nélkül, könnyebb szívvel mondhattuk a házigazdának két töltés között, hogy:
 
  -  Csabi! Beszélj hozzám!
 
Az Ezredes úr személyesen nem volt jelen, lévén Moorer (móri) tűzoltó, így valószínű épp nem borral, vízzel oltott… a családot kishugi képviselte, igaz, ő is csak e bor címkéjén került elénk…
 
Bár a borsor hetesnek indult, Csabi azonban úgy gondolta, Roger (nem, nem a nyúl) Mór nélkül nem élet az élet.. igaza volt/van talán, hiszen kóstoltunk ilyet is, kóstoltunk olyat is, ittuk borát és szavait, volt , kinek ez tetszett, volt kinek az, de a végén együtt jutottunk el a Nirvánába..
 
A mostani sorba nem fért ugyan bele, de legközelebb mindent meg kell kóstolnunk, Csakazízéért, szerintem a szánk így is Füligér, hiszen ebben egyetértettünk, amit Csabi művel - úgy a terület, mint a tett - kész Csoda!
 
Apa s fia, Apa bora, jövünk még! Punktum!
 
Kóstolt tételek:
 
1, Utazóbőrönd 2009
    Királyleánya. 
 
2, Moorer 2009
    Ezerjó. 
 
3, Roger Mór 2009
    Ezerjó
 
4, Tündérkert 2009
    Tramini.
   
5, Haramia  Cuvée 2009
   Tramini, Leányka, Pinot Blanc.
    Félszáraz.
   
6, Nem férünk a bőröndbe 2009
    Chardonnay.
 
7, Ezredes úr 2009
    Ezerjó
 
8, Beszélj hozzám 2009
    Ezerjó, Chardonnay.
 
9, Nirvána 2009
    Ezerjó. 
    Édes.
 
Csabi borait megénekelték százan, százféleképpen.. Jómagam elfogult vagyok úgy a borásszal, mint a vidékkel szemben is, így nem bonyolódnék szakmai csűrés-csavarásba, annyit mondok inkább, aki nem hiszi, járjon utána! ..hisz Mór itt van, épp egy kortyintásnyi távolságra...
 
 
Borissza Clarissa
 
 
 
Ps:  A fotóért köszönet Gábrielnek!
 

A bejegyzés trackback címe:

https://bortabor.blog.hu/api/trackback/id/tr422457003

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zubor Éva 2010.11.19. 09:37:21

Részese voltam a nagyon jól szervezett kirándulásnak!!!! Sok "miklóscsabit" kívánok Magyarországnak!!!!
süti beállítások módosítása