Mer' van ám nekünk olyanunk is! A politikai részbe most inkább nem mennék bele, mert ez nem az a blog, de ettől még tény, építjük az ország imázsát, leginkább lefele..

Eklatáns példa az új, most már Liszt Ferenc reptér (remélem, vmi kótyagos, bormámoros éjszaka nőillatú emlékétől elandalodó pilóta egyszer tévedésből nem a Liszt Ferenc téren rakja le a gépet!) és az utána következő út, ami fogadja a kedves ideérkező külföldit..  mire beér a Centrumba, kismillió agyament dugó, átépítés, KÖKI-útlezárás, kis utcákon kevergés, rosszul kitáblázott kerülőutakon, kosz, szemét és kupleráj után, a Duna fémesen csillogó szalagja sem biztos hogy elég gyógyír feldolgozni ezt a kulturális sokkot...

Tételezzük fel, hogy kedves vendégünk nem a hátizsákos, hosteles fajta, hanem köszöni, jól van, nem itt él, nem itt keres és adózik, ergo: van mit a tejbe aprítania..  azt, hogy ennek ellenére mégis mi szél fújta ide, ne firtassuk,  lehet, hogy épp vmi "évszázad üzletét" kívánná megkötni, de az is lehet, hogy a kemény tőzsdei harcokban megfáradt lelkét a nyugati köztudatban még mindig élő, a szállodáig tartó úton újfent megerősödött, kelet-balkán tévhit vezérelte, amolyan "túlélni a kihívásokat" extrém túra keretein belül..

Emberünk megérkezik és a patinás, gyönyörű kilátással rendelkező Intercontinental Hotelben száll meg..  Egyszer élünk, vagy mi!? - alapon mondjuk pont az elnöki lakosztályt béreli ki. Dubajkával, vagy anélkül, ezt a részt is balladai homály fedi, meg az ügy szempontjából nem is érdekes..  ledobja a táskáját, letépi a nyakkendőjét, lehajítja a zakóját és semmi másra nem vágyik csóró pára, minthogy egy pohár, jó helyi borral a kezében élvezhesse a kikezdhetetlenül csodálatos panoráma képeit. Szemben a Budai Vár, alant a Lánchíd, amott a jó öreg Erzsi és a Citadella esti pompájának millió kristályfénye szórja a szikrákat..  ilyen pazar látvány mellé egy szép, nagytestű, komoly bor dukál!  Biztos van nekik ilyen, hiszen Magyarországról is egyre-másra hallani, na meg a repülőn a brossura is, meg ez egy 5 millió csillagos szálloda. Meg amúgy is, meg miért is ne!?

Nyúl a borlap után, ott van az asztalon, a többi prospektus, ez-az között.

Kinyitja és keres..  hol vannak a borok?  Keze a telefonon, ahol némi "túdu dádá subiramm!" zene után a recepciós közli, hogy nem, nem, nincs külön borlap, abban az itallapban tessen keresgélni, ott lesznek ám azok a huncut borok is valahol!

Kitartó munkáját siker koronázza!  Igaz, nem ő a ludas, mert vmi komolyat várt..  valami felsorolást, hogy innen meg onnan, ilyen pincétől, olyan pincétől és azért mert, és ez van benne, meg az van benne, ezért vagy azért ajánljuk, stb..

Látott ő már ilyet, bejárta a világot és most Magyarországra is kíváncsi lévén, idejött..  látott..  hogy győzött-e?  Nem tudom..  mindenesetre ez a kép fogadta az Intercontinental Hotel  "borlapján":

Hmm..  mit ne mondjunk? Eléggé lelombozó és szegényes választék, ugyi? Az információáradatról már nem is beszélve..   de főhősünk kitartó, nem adja fel..  újra fülébe trilláz a telefon subidubija, majd a recepciós, aki hallható protokolmosollyal az arcán darálja a sablont, hogy:

-Nem tudom, de mindjárt felküldök egy kollegát, aki segíteni tud!

Hurrá!  Akkor ez biztos valami tévedés! Jön a ház sommelier-je, elvégre ilyen helyen van ilyen és kijavítja ezt a csúfos malőrt! Addig kukkantsunk be a minibárba, hátha ott van valami, ami izgalmas lehet.

Van. Választék is!  Két különféle bor választható!  Lenyűgöző a "borlap" izgalmassága után!

Egy Egri Bikavér és egy Egri Chardonnay a dilemma tárgya..  hogy vajon melyik legyen?  Ja? Hogy honnan és kié? Eh!  Ilyenekbe belekötni!  Eger. Származási hely: Eger! Ha a nevéből nem jöttél volna még rá!

Különben is kopognak, megérkezett a szakavatott segítség!

Idősebb úr, "bróken inglish", udvarias, kedves és felszolgáló. ..és lövése sincs semmiről..  az ok nem nyelvi, magyarul sem tud semmit, bámulja a fent mutatott csodát és felsorolja a rajta szereplő 3 tételt, miszerint az Interben villányi rose, fehér és vörös a választék. De nem ám valami gagyi!  Olaszrizling és Caubernet Sauvignon! Biztos jó..  ennyiért?

Nem kérjük..   lecsavarjuk az egri bor kupakját és kitöltjük ebbe a csodás pohárba..  elvégre még mindig nem a sarki kocsmában, hanem az Interben vagyunk..

Bár lehet, hogy a sarki kocsmában nincs ilyen vastag falú, kerek, semmire se jó pohár..   bár lehet, hogy a sarki kocsmában nagyobb a választék és a szakmai ismeret..  bár lehet, hogy a sarki kocsmába kevesebb külföldi jár, mégis kevésbé égetik le az országot..  bár lehet, hogy inkább oda kellett volna menni..  bár ez nincs benne egyik, országimázst építő prospektusban sem.

Ciki!  Több, mint ciki..  nem tudom, mennyibe kerül egy éjszaka az Interben akár sima szobában, akár az Elnöki Lakosztályban..  nem járok oda..  oda se..  de bevallom, ezek láttán nem is bánom..