Egy aprócska javaslat..   ha érdekelnek a borok...   ha érdekelnek a somlói borok..  akkor köztünk a helyed! 

Kedves barátaink, akikkel már a móri túrán is részt vettünk, újra megörvendeztettek bennünket egy remek ajánlattal..  ha kedved, időd engedi, tarts velünk!  Élmény lesz, ezt garantálom!

Ha regisztrál tag vagy a facebook-on, ezen a linken megnézheted, kik lesznek a leendő úti- és pohártársak..

http://www.facebook.com/home.php?#!/event.php?eid=165379180161072

Én ott leszek..  és hogy honnan ismersz meg?  Naná, hogy a piros rúzsról és arról, hogy pohár lesz a kezemben! ;)

Várunk sok szeretettel!

Borissza Clarissa

(Spiegelberg István, somlói szőlő és bortermelő)

...adieu, pápá!   ...és ebben az elköszönésben benne van a viszontlátás reménysége ugyanúgy, mint ahogy a nagyon várt, de mégis félresikerült első randi végén elhangzó "Majd hívlak!" mondatban is benne van egy halvány "talán..."

Bevallom, elkényelmeskedtem a jegyrendelést..  így majdnem hoppon maradtam, de kismillió telefonnak és egy egész hadseregnyi megmozgatott embernek hála, mégis sikerült bejutnom..   igaz, késve, de így legalább megúsztam a -másoktól hallott- tolongást, tumultust a buli elején..

...és belecsöppentem -in medias res- a tömeg közepébe...  mert tömeg az volt!

Ami egyrészről nagyon pozitív, hiszen jelzi a bor iránti egyre nagyobb érdeklődést, amiben a Késői szüret csapatának is nagy szerepe van, másrészről viszont igen lehangoló volt, hiszen így pont azt tette lehetetlenné, ami miatt oda érkeztünk.  A borok élvezetét..

Elveszetten hömpölyögtem a masszában, ide-oda lökdösődve általa, magamban halkan rimánkodva, hogy az első találkozásom vmi nemes veressel ne a blúzomon történjen..  sehol egy felirat, sehol egy tábla, egy térkép, a karszalag mellé sem sikerült egy kis apró, nyomtatott tájékoztatót kapnom -mert nem volt, ugyi- hogy merre induljak, kit hol találok.. a hozzám hasonlóan bolyongók félszavaiból leszűrve araszoltam a fal felé, ahová a borászok be lettek passzírozva, heringként egymás mellé tolt kisasztalokon kínálva boraikat. 

Polipként nyújtózó karok alatt/fölött próbáltam kérdéseket feltenni és/vagy mások kérdéseire adott válaszokat elkapni, hiszen ilyen embermennyiség kiszolgálása lehetetlenné tett bármiféle kommunikációt borász és érdeklődő között..

Bele-, beleszagolni, belekortyolni is alig mertem a megszerzett nedűbe, attól tartván, hogy egy könyök orrba vág, a nekikoccanó pohár fogam töri, így elég nehéz volt véleményt formálni bármiről.. de ami ebben igazán zavart, az nem más volt, mint maga az a förmedvény, amit pohár(?) címén kaptam.

Nem ez az első eset, hogy borértékelésre, borélvezetre teljesen alkalmatlan poharat nyomnak a kezembe a -sokszor BORsos árú- belépő mellé, ami az egzájgot kölcsönző catering cégek részéről nagyfokú hozzá nem értést sugall és a legnagyobb tiszteletlenség úgy a bor, mint a borász, az érdeklődő, kóstolni vágyó fogyasztó, illetve a rendezvényt szervező megrendelő felé is.

Ezúton hívnám fel az ilyen rendezvények lebonyolítását vállaló, arra poharakat biztosító rendezvényszervező cégek figyelmét, hogy -miután egymást érik a boros rendezvények, egyre nagyobb számban követve egymást-  épp ideje lenne a bekasszírozott pénzből erre is visszafordítani némi pénzmagot, hiszen joggal várhatja el mindenki, hogy az ilyen eseményeken igen fontos eszközök megfelelőek legyenek..  ugyi, lukas kanalakat, tányérokat sem szoktunk a leves mellé adni, nemde? Ennyi erővel megtisztelhettek volna bennünket papírpohárral vagy az úttörő táborokat idéző, összecsukható és ennek okán rendszeresen össze is csukló kempingpohárral is..   pont annyira lett volna használható bármelyik, mint az a -falusi kocsmákban verekedésre, hajigálásra alkalmas- vastag falú, kerek akármi, amit kaptunk..  Igen, tudom, láttam, az első nemtomhány vendégnek még másmilyen jutott, de elfogyott..   nos, ne fogyjon el.. vegyünk..  lehet kapni..  mint ahogy azt is tapasztalhattuk már, más rendezvényeken meg tudták oldani..

Kicsit kínosnak éreztem azt is, hogy -mint egy sivatagi vándor- vizet a borászoktól kellett kunyerálnom, mert sehol nem tudtam venni..   talán a következő Borjour-on már sikerül megállapodni vmelyik ásványvizet forgalmazó céggel, akik valószínüleg szíves-örömest kitelepülnek egy ilyen -tömegeket megmozgató- eseményre, vagy legalább egy-egy automatát elhelyeznek itt-ott..  az elképzelés nem utópia, ilyet is láttunk a Várban...

A borok hűtésének megoldására sem ártana vmi kevésbé kínos megoldást kitalálni, mert a jéggel megpakolt, patak partján megtartott spontán grillezésnél használt, tejes ládára hajazó műanyag "izék" is kissé megkérdőjelezték a gála exkluzivitását..

Természetesen voltak remek borok, remek borászok, vidám és szép pillanatok, győztesek és győzelemnek örülők is, mint azt a mellékelt ábra mutatja..

(Kamocsay Ákos, a Randibor kategória győztese)

...és én azt vallom, hogy -az összes felsorolt és meg nem említett hiba ellenére- az igazi győztesek mi voltunk, hiszen újra alkalmunk nyílt  -némi küzdelem árán- olyan borokat is megkóstolni, amikért érdemes volt ott lenni.. 

Nagyon remélem, hogy a Borjour gála szervezői a kritikákból levont tapasztalatok után újult erővel, töretlen lendülettel állnak neki a következő Gála szervezésének, immáron a most elkövetett bakik nélkül!

...és hogy majd hívlak-e?  Nos...   azt hiszem, igen..   betudom a sete-suta csetlést-botlást a "nagyon akarásnak" és megszavazok még egy esélyt..   hátha a következő "randink" már happy end-del ér véget...

Nyertes borok:

A legjobb best buy  :Apátsági Tricollis Fehér, Pannonhalma, 2009

 Borissza Clarissa